Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csillagjegyek eredete

2011.08.04

 Kos  (III. 21. - IV. 19.)

Egyszer, amikor senki sem figyelt rájuk, ez a kos, akit egyébként Hermész isten küldött, emberi hangon megszólalt és elmesélte nekik, hogy milyen veszély fenyegeti őket. Azt javasolta, hogy üljenek fel a kos hátára; a gyerekek hallgattak a szóra. A kos belevetette magát a tengerbe, és az ázsiai partok felé úszott. A kis Hellé azonban bátyja nyakába kapaszkodott, az út közepén nagyon elfáradt, és hiába bíztatták, elgyengült, lecsúszott a kos hátáról, és a tengerbe fulladt. Ezt a tengert, a mai Dardanellák helyén, Hellé tengerének nevezik. Phrixosz, a megmenekült fiú hálaáldozat gyanánt feláldozta a kost Árész oltárán. A kos jótettéért jutalmából az égboltra került Kos csillagképként. 

 

Bika  (IV. 20. - V. 20.)

Létrejötte a görög mitológiában a nimfákhoz kapcsolódik. A nimfák Atlasz leányai voltak, számuk kettő és hét között ingadozott. Fiú testvérük, Hüasz elvesztése után a nimfák belehaltak a bánatba. Zeusz ezért az égre emelte, és a Bika csillagképbe helyezte el őket. 

 

Ikrek  (V. 21. - VI. 21.)

Léda, egy halandó nő ikerpárt szült Zeusznak. A félisteneket Kasztornak és Polydeukésznek nevezte el. Egy végzetes viszályban az egyik ikertestvér, Polydeukész életét vesztette. Zeusz az életben maradt fiát Polydeukést azzal kárpótolta testvére elvesztéséért, hogy választhat két megoldás között. Az első, hogy bár félisten mégis örökké élhet az Olümposzon a többi isten társaságában. A másik pedig, hogy megmarad halandónak, de élete napjainak egyikét az alvilágban tölti Kasztorral, a másikat pedig az égi palotában szintén testvérével. Polideukés nem élt az örök élet lehetőségével az utóbbit választotta. Zeusz büszke volt bölcs döntésű fiára, ezért örök életűvé tette őket az Ikrek csillagképben.

 

Rák  (VI. 22. - VII. 22.)

Az alakzat a híres görög hős, Héraklész emlékét őrzi. Neki egy alkalommal a sokfejű vízikígyót kellett legyőznie. A küzdelem kezdetben szerencsétlenül alakult. Ahányszor csak levágott egy kígyófejet, annak helyére mindannyiszor két másik fej nőtt. Az állatok a rák kivételével mind Héraklész mellett álltak. A rákot Héra istennő azért küldte oda, hogy fogja meg a hőst. A rák Héraklészt valóban sarokba szorította, ő végül mégis legyőzte a vízikígyót. Héra úgy köszönte meg a rák segítségét, hogy az állat később csillagkép formában az égbolton foglalt helyet. 

 

Oroszlán  (VII. 23. - VIII. 22.)

Az argoszi síkság északi szegélyén magasodó hegyekben élt a nemeai oroszlán, s rettegésben tartotta az egész hegyvidéket. A görög mítosz szerint Ekhidna kígyóistennő volt az oroszlán anyja, és az állatot Héra küldte büntetésül erre a vidékre. A fenevad a városhoz közeli területeken garázdálkodott, és addig még senki sem tudta legyőzni, mert bőre az acélnál is keményebbnek bizonyult. Héraklész félisten vállalkozott arra a feladatra, hogy megöli az oroszlánt. Egy kis városban, Kleónaiban szállt meg egy szegény parasztnál, akinek fiával szintén az oroszlán végzett. Héraklész útra kelt, megkereste a vadállat barlangját, és mivel azon két kijárat volt, betömte az egyiket. Az oroszlánt hosszas birkózás után buzogányütéssel elkábította, és puszta kézzel megfojtotta. Az oroszlán azonban még holtában is kemény feladat elé állította Héraklészt, mivel páncélos bőrét nem lehetett lefejteni. Ezért csak a gyémántnál is keményebb oroszlán karmokkal sikerült az állatot megnyúznia. Magára vette az acél keménységű bőrt, így maga is legyőzhetetlenné vált. Visszatérve Kleónaiba, a szegény paraszt feláldozta Zeusz tiszteletére utolsó kosát. Zeusz pedig fia, Héraklész tiszteletére, emlékül az égre helyezte el az oroszlánt, így született meg az oroszlán csillagkép. 

 

Szüz  (VIII. 23. - IX. 22.)

Asztraia a görög mitológiában Zeusz és Themisz leánya, az igazság istennője, a szemérmesség nővére. Asztraia eredetileg az aranykor boldog emberei között élt, de látva az emberek erkölcsi romlását, képtelen volt elhagyni a földet, és visszatérni az égbe, ahol a Szűz csillagzat néven ismert. 

 

Mérleg  (IX. 23. - X. 22.)

A mérleg számos leírás szerint korábban a Skorpióhoz tartozott, és csak később vált önálló csillagképpé. A görög mitológiában Zeusz egy aranymérleg segítségével döntötte el az egymással vetélkedő emberek vagy harcosok sorsát. Hasonló funkciója van a mérlegnek az igazságszolgáltatás istennője, Themisz kezében is. Héphaisztoszt az olümposzi vallás a Mérleg jegyéhez kapcsolja, úgy mint a Mérleg csillagkép készítőjét.

 

Skorpió  (X. 23. - XI. 21.)

Ishara ismeretlen eredetű, számos elő-ázsiai nép mitológiájában szereplő archaikus isten. Eredetileg termékenység istennő volt. Ezenkívül az igazság és az ítélkezés úrnője. Nevével szavatolták az eskü betartását. Jelképe a skorpió és a Skorpió csillagkép. Egy másik monda szerint Artemisz istennő parancsára egy skorpió szúrása ölte meg Oriont. Amióta orion az égboltra került, azóta minden skorpiót gyűlöl, így azonnal eltűnik a nyugati látóhatáron, amint a Skorpió keleten feljön. 

 

Nyilas  (XI. 22. - XII. 21.)

A görög mitológiában a kentaur a Nyilas csillagzat hagyományos jelképe. A kentaurok félig ember, félig ló testű lények, hegyek és erdős ligetek szilaj, fékezhetetlen természetű lakói. Ixion és egy felhő egyesüléséből születtek. A felhő Zeusz parancsára magára öltötte Héra alakját, akire Ixion szemet vetett. A kentaurok halandó lények, Kheirón kivételével. Őt azonban fájdalom gyötri, mert véletlenül eltalálta Héraklész nyila, ezért megszeretne halni, lemond halhatatlanságáról. Különös helyet foglal el Kheirón alakja mind az antikvitásban, mind pedig a kozmológiai munkákban. Megjelenik az állatövi jegyek között, mint a Nyilas csillagzat jelképe. 

 

Bak  (XII. 22. - I. 19.)

Mitopoétikus szereplése mindenek előtt páratlan szexualitását, kéjvágyát és termékenységét emeli ki. Ezért áll kapcsolatban olyan istenekkel és egyéb mitológiai szereplőkkel, akik e tulajdonságok hordozói, mint például a görög mitológiában Pán. Az ókori görögök úgy tartották, hogy Pán, az erdők és a pásztorok istene, a titánok ellen vezetett harca során azért zuhant egy folyóba, hogy ellenségei elől megmenekülhessen.Más istenekhez hasonlóan ő is hal alakot akart ölteni.Ám túl későn ugrott a vízbe, ezért az alsó fele halfarokká változott, a feje szonban kecskévé. Később Zeusz az égre helyezte. A halfarkú kecskét manapság Bak csillagképnek hívjuk. Az égisz, vagyis a kecskebőr Zeusznak és Athénének az attribútuma. Homérosz szerint az égisz az a pajzs, amelyet Héphaisztosz készített Zeusznak. 

 

Vízöntő  (I. 20. - II. 18.)

Ganümédész a görög mitológiában Trósz trójai király és Kallirhoé nimfa fia. Ganümédész apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdős lankáin, amikor Zeusz, elbűvölve rendkívüli szépségétől sas képében elragadta, felvitte az Olümposzra, és megtette égi pohárnoknak. A lakomákon ő töltögette a nektárt az isteneknek. Ganümédészért kárpótlásul az apja megkaphatta Zeusztól a világ legjobb lovait vagy a Héphaisztosz készítette arany szőlővesszőt. 

 

Halak  (II. 19. - III. 20.)

A hal a termékenység, a bőség, a bölcsesség, a közöny, a szexuális közömbösség és az ostobaság szimbóluma. A görög mitológiában Héliosz Napisten naphajón járja végig útját a föld felett, az alsó világban pedig egy halon, amely a Napisten hátas állata. Egy másik történet szerint Aphrodité és Erosz egy halandóval, Tithónosszal harcoltak, akinek különös végzetet szánt a sors. Szerelme, a Hajnal istennője halhatatlanságot kért számára Zeusztól, de elfelejtett örök ifjúságot is kérni, ezért Tithónosz öregebb volt az országútnál. Amikor Aphroditét és Eroszt üldözte, azok a tengerbe ugrottak, ahol hallá változtak. A Halak képviselője maga Zeusz. A Halaknál még meg kell említeni a görög mitológián kívül még számos hiedelmet. A burján felfogás szerint a világtengerben úszkáló hal hordja hátán a Földet. Hirtelen mozdulata okozza a földrengést. 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Utolsó kép


Elérhetőség



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 17283
Hónap: 143
Nap: 4